2009. január 14., szerda

Anya

Jázmin végre kimondta a várva várt szót: Anya (az Ő szájából valahogy így hangzik jaja, imádom)
Azóta persze (ahogy gondoltam), folyamatosan gyakorolja is, de nem bánom :)

(ja és a gyümölcskenyér nem volt valami finom egyedül a húgomnak ízlett, a mézeskalács sütitartó pedig tetszett Anyunak és amitől tartottam beigazolódott, nem akarja megenni...így még évekig ott fog emlékeztetni mindenkit a "fantasztikus" kézügyességemre....a húgom pedig kijelentette, hogy nyalizok Anyunak ezzel a sk. dologgal (pedig nem :P), amikor megbeszéltük, hogy a telefonon kívül nincs más ajándék.)

Nincsenek megjegyzések: