2009. január 22., csütörtök

Aludni jó

Szerencsére a betegség alvást érintő utóhatása elmúlt (vagy legalább is nagyon úgy tűnik). Mostanában elég csak betenni a kiságyba kicsit megsimogatni a kezét és végignézni azt a laza 10 perces dünnyögést amit ezután rendez. Mindezt persze titokban (vagyis Jázmin nem is tudja, hogy ott vagyok), de kimenni nem lehet a %!+" parketta miatt. Így általában a fotelban szoktam ücsörögni ami egy reccsenésmentes lépésre van a kiságytól. Minap is ott ücsörgök hallgatom Jázmin imádnivaló halandzsáját amikor látom, hogy egy kis fej kikukucskál a rácsvédő felett és meglesi, hogy van-e a szobában még valaki (pedig isti-bizi, hogy csendben voltam) amikor észrevette, hogy igen anya ott ül a fotelban és néz azonnal lekapta a fejét, majd megint óvatosan kinézett-fej lekap...és ez így ment legalább egy percig (azt hittem odamegyek és megzabálom-ami persze rettenetesen felelőtlen lépés lett volna a részemről így nem is tettem). Most mondjátok nem imádni való :) :)

1 perc után többet nem kukucskált ki, így kimentem.

(remélem idén végre tényleg lecseréljük a parkettát...megfogadtam, ha így lesz akkor steppelve fogok kimenni miután letettem aludni, mert úgy se fogja észrevenni)

Nincsenek megjegyzések: