
Most vettem csak észre, hogy mid a kettő gyerek vonalzóján ugyan azok a számok vannak. Igaz Jázmin 3 éves 4 hónapos és 1 napos, Kamilla meg 3 hónapos 4 hetes és 1 napos, de akkor is tetszik.
Na aztán, hogy így megjelentem meg is emlékeznék az eltelt időszakról. Jelentem megvagyunk csak éppen túl (és benne) néhány betegségen némi depresszión. (a depresszió csak engem érintett meg...de igen lágyan és valójában azt sem tudom, hogy miért, mert mindenki egészséges-na jó a megfázásokat kivéve- van munkánk megélünk, szóval passz, de talán már túl vagyok rajta)
Lássuk csak mi minden történt.

Karácsony előtt Jázmin lett beteg, de szerencsére az ünnepekre kigyógyult, viszont így olyan sokat volt itthon, hogy nehezen indult újra az ovi számára. Viszont ettől vagy sem (mármint az itthonléttől) mostanában egy nagyon nyugis időszakát éli. Szót fogad kedves, mosolygós, bújós, segít, panaszra nem lehet okom :)
Kamilla is beteg lett, ami sajnos várható volt, hiszen elég hamar elkezdett közösségbe járni. Valahogy azonban azt gondoltam kihúzza még egy ideig. Most gyógyszert szed utálja (én is), orrát szívni kell (szintén utáljuk), köhög és alig van hangja :( de ha mindezeken túl vagyunk akkor mosolyog ezerrel (cukipofa). Tegnap megmérte a védőnő is és 6100g és 65 cm (szép hosszú).
Lett egy új babakocsink:

Levágattam a hajam:

Kamilla kapott borostyán láncot:

Tömören ennyi.
Az, hogy meg milyen egy 3 évessel meg egy 3 hónapossal? Nos nem könnyű, de ezt bárki megmondhatja akinek van 2 gyereke. Azt el sem tudom képzelni, hogy többel hogy lehet elbírni, mert érzem, hogy ha csak egy kicsivel kellene többet bírnom (idegileg) szétpattannék. Így asszem a 3 gyerek téma (vagyis, hogy lesz még egy) jegelve hosszú ideig (talán örökre).
2 megjegyzés:
Szerintem nagyon jól bírod! Nálunk 22 hónap van a gyerekek között, most másfél éves a kicsi (Szonja és Gergő ;-) A hideg kiráz, ha Gergő első évére gondolok, rendszeresen migrénes rohamaim voltak, borzasztó nehéz volt. Most meg csak a lábamat lógatom, mindenféle finomságot főzök, ők meg játszogatnak... Ok, gond most is van, de ég és föld az elejéhez képest. Annyira édesek együtt, imádják egymást. Most már örülök, hogy bevállaltuk a kis korkülönbséget. Még pár hónap, és Neked is sokkal-sokkal könnyebb lesz! Kitartás! És nagyon cukik a csajok :-)
Hmmm... nekem meg az első 10 hónap volt könnyű a két gyerekkel. Nálunk nem játszanak el (néha igen), inkább veszekednek, verekednek, csípnek, harapnak (főleg egymást).
Ez a kép Kamilláról és Rólad nagyon jó! A hajad is!
Jázmin meg mint mindig... gyönyörű!
Kitartás és csak pozitívan!!! :)
Megjegyzés küldése