2014. augusztus 27., szerda

Ezer éve


..már, hogy nem írtam semmit sőt el is felejtettem a blogot. Aztán ma amikor iszonyat fáradt vagyok és kedvem lett volna egy képet megosztani a köznek lelkiállapotomról,  beírtam a képkeresőbe, hogy sikítva ordítós és feljött egy kép Kamilláról a blogból...jellemző :)

A sikítva ordítós hangulatom oka, hogy nem nagyon jut időm alvásra így a lányok szokásos hisztijére még türelmetlenebbül reagálok, és hogy miért nem alszom? Nos mert rászabadítottunk a világra még egy Nagy-ot egyet aki tovább viszi a nevet (nehogy már Gergővel feledésbe merüljön ez a ritka név ). Íme Ádám (talpa):

1 megjegyzés:

Lujzi írta...

:) NAAAAGY gratula a Nagy családnak-fú de vicces vagyok! :) Hát Petrám én is szültem egy kisfiút idén június 22-én, ő Soma lett. (még jó, hogy nem Samu, mert arról eddig csak a biosz-szertári csontváz jutott eszembe, most meg eszembe jutott, hogy a ti kutyátok is az (volt...) :(Jól nem írom én sem a blogot, látom te is most kezdted újra. 2012-ben volt egy vetélésem - talán ezt még beszéltük, apukám is akkor halt meg, szóval szar volt... Aztán visszamentem dolgozni, és most újra itthon babázok. :) Milyen a naccsaládos lét? Próbáltalak megkeresni a face-n, nem sok sikerrel, ha fent vagy, keress rám, talán belőlem nem olyan sok szaladgál! :) Csók Gergőnek is, írjáááá!