Pisiügy I. avagy mit is keres egy 8 hónapos a bilin

Na kezdjük a legelején.
Kamilla 8. hónapjának reggelén úgy döntött, hogy elég volt a szopival és ugyan addig napi 5X evett, innentől nem kell neki 1X sem.

Ki tudja mi játszódhatott le a kis lelkében egy tök átlagos hajnali 5-ös evés után, de erre jutott.
Szuper. Főleg úgy, hogy lenne még mit ennie, bőven... A mellszívóm meg már régen eladtam mondván minek az nekem, nem használtam 6 hónapig ezután sem fogom. Háhá...hát nem tudtam mit tervez Kamilla. Nem tudom melyik a rosszabb, ha enne a baba, de nincs mit vagy ha van mit de nem akar enni. Mind a kettő egyformán szívás.

Mivel sikítófrászt kap tőlem, ha meg akarom szoptatni, de tápszert ha nagyon éhes eszik gondoltam felhívom a dokit, hogy írjon már fel. Mert ami itthon van az egyrészt kisebb babáknak való másrészt meg ki is vonták a forgalomból.
A doki persze látni akarta Kamillát, hogy van-e valami szervi oka a viselkedésének. Azon kívül, hogy sápadt, taknyos, fogzik (totál átlagos) semmit nem talált így kaptunk egy cuki kémcsövet, hogy vigyünk benne pisit. És itt vissza is kanyarodtam a fő témához.
Könnyű azt mondani, hogy vigyünk vizeletet (még jó, hogy nem reggeli középsugarast). Kamilla az istennek nem akar felügyelet mellett pisilni. Pedig kiraktam pucér popóval a padlóra,
de semmi illetve 1X összepisilte amikor épp nem sasoltam.
Második körben rafkósabb voltam ( úgy gondoltam) és bilire ültettem és így néztük egymást (vagyis Kamilla a hajkefét) de semmi.

Itt tartunk most. Holnap kipróbáljuk a doki szerint felejtős felragasztható vizeletgyűjtő tasakot (már a neve is borzalmas).